Szent János apostol és evangélista

Ünnep: december 27

Az Újszövetség szerint János egy Zebedeus nevű halász fia és Jakab testvére volt. A János név azt jelenti, hogy „Isten adta” vagy „Isten kegyelmes”.

Feltehetően Keresztelő János névtelen tanítványa a János 1:41-ben. Később elhívták, hogy Jézus Krisztus tanítványa legyen (Mt 4:21–22; Lukács 5:1–11).

Bátyjához, Jameshez hasonlóan ő is halász volt, mint András és Simon Péter.

Éppen a hálókat vágta a Tibériai-tenger partján, amikor Jézus hívta testvérével együtt.

A hagyomány szerint Jánost kínzásként forró olajfürdőbe dobták Rómában - ezért is hívják Szent Jánosnak az olajban -, amit túlélt. Ezután Domitianus római császár Patmoszba száműzte, ahol megírta a Jelenések könyvét. A keresztény hagyomány szerint nagyon idős korában halt meg Jézus tizenkét apostola közül az utolsóként. A hagyomány szerint ezzel ő az egyetlen apostol, aki természetes halált halt.